A film eredeti címe: The terminator (Terminátor – A halálosztó)
amerikai sci-fi akciófilm, 108 perc, 1984
Terminátor – A halálosztó – tartalom
2029-et írunk, amikor a mindentudó Skynet számítógép szinte az egész emberiséget felszámolta, és az ellenállás utolsó bázisait akarja elpusztítani. A Skynetnek sikerült megtalálnia a módját, hogy néhány cyborgot, azaz a Terminátorokat vissza tudja küldeni az időben, hogy ezáltal megváltoztassa a későbbi történelmet. A film arról az elpusztíthatatlan fémből készült gyilkológépről (Arnold Schwarzenegger) szól, akinek a lázadók vezérének az anyját kell megölni 1984-ben, még a fia megszületése előtt. Az ellenállók is visszaküldenek az időben egy harcosukat, Kyle Reese-t (Michael Biehn), hogy megvédje az anyát, Sarah Connort (Linda Hamilton). A harcos és a terminátor kegyetlenül összecsap.
Terminátor – A halálosztó – stáblista
Szereplők
Arnold Schwarzenegger (Terminátor)
Linda Hamilton (Sarah Connor)
Michael Biehn (Kyle Reese)
Lance Henriksen (Vukovich nyomozó)
Paul Winfield (Traxler hadnagy)
Rick Rossovich (Matt)
Alkotók
Rendező: James Cameron
Forgatókönyvírók: James Cameron, Gale Anne Hurd
Zeneszerző: Brad Fiedel
Operatőr: Adam Greenberg
Díszlettervező: George Costello
Jelmeztervező: Hilary Wright
Producer: Gale Anne Hurd
Executive Producerek: John Daly, Derek Gibson
Film kritika
1984. október 26-án új sci-fi franchise-t indítottak útjára a The Terminator amerikai mozikban való debütálásával. Ugyanezen a napon a The Hollywood Reporter meglátta a film érdemeit, és még a folytatásban is reménykedett.
Semmi kétség, hogy Arnold Schwarzenegger a Terminátor eljátszására született. Ebben a körmönfont orioni sci-fi akciófilmben, az Osztrák tölgyet első gonosz szerepére osztották. Ördögi élvezettel kíséri el a pusztítást, mely egy valódi acél fém csapdát eredményez a filmben, amely nagyon könnyen lehet a legjobb ilyen jellegű kép.
Schwarzenegger egy érzelemmentes cyborgot alakít, akit a jövőből küldenek, hogy meggyilkoljon egy fiatal nőt (Linda Hamilton), akinek meg nem született gyermeke posztapokaliptikus megmentővé válik. Michael Biehn követi őt, akit a lány védelmével és a Terminátor kiktatásával bízták meg. Küzdelmük kimenetelén – ahogyan a 21. századi Los Angeles koponyákkal szegélyezett utcáira emlékeztetnek bennünket – a világ jövője múlik.
James Cameron és Gale Anne Hurd figyelemreméltó forgatókönyve új dimenziót ad ennek az ősrégi erkölcsi játéknak, és rengeteg markáns megjegyzést tesz a jelenlegi akciófilmes kontextusba való túlgépesítésünkhöz. A legtöbb beszéd a képekről szól, és Cameron első nagyobb rendezői erőfeszítése során karcsú, gazdaságos történetmesélőnek bizonyul.
Cameront ügyesen segíti Adam Greenberg éles, éles kameramunkája; Mark Goldblatt finoman kidolgozott szerkesztése, amely diszkréten elvágja a legtöbb vérontást. A futurisztikus tájakat lenyűgözően felvázolta a vizuális effektusok csoportja, Stan Winston pedig olyan stop-motion varázslatot kínál, amely Ray Harryhausen legjavát idézi.
A legimpozánsabb különleges hatás azonban maga Arnold Schwarzenegger. A tetőtől talpig alapfeketébe öltözött és a legmodernebb fegyverekkel felfegyverzett férfi, megtestesült gonoszként jelenik meg. Golyót pumpáló jelenléte nagyon kézzelfogható fenyegetést kölcsönöz a filmnek. Egyetlen városközi rendőrőrsön végzett pusztítása minden bizonnyal előkelő helyet foglal el a képernyőn megjelenő aljas tettek évkönyvében.
A terminátornak méltó ellenfele van Michael Biehnben, akinek komor határozott vonásai kifejezően közvetítik a film tematikus súlyának nagy részét. Linda Hamilton rendkívüli rugalmasságról tesz tanúbizonyságot, mint gyanútlan célpontot, de ez mindvégig Arnold filmje.