A film eredeti címe: The Notebook (Szerelmünk lapjai)
amerikai romantikus film, 123 perc, 2004
Szerelmünk lapjai – tartalom
Noah és Allie tizenéves korukban találkoztak, és már az első pillanattól kezdve rokonszenvet éreztek egymás iránt. Kibontakozó szerelmük gyorsan beteljesedett. A lány gazdag családja azonban ellenzi a kapcsolatukat, így fiatalok útja elválik egymástól. Néhány évvel később ismét találkoznak, és a szerelmük újjáéled. Viszont most sem egyszerű az élet, mivel Allie-nek választania kell szerelme és társadalmi rangja között. Történetüket, melynek fontos mondanivalója van, egy idős úriember olvassa fel egy hasonló korú hölgynek.
Bemutató dátuma: 2014. október 16.
Forgalmazó: InterCom
Stáblista
Szereplők
Rachel McAdams (Allie Hamilton)
Ryan Gosling (Noah Calhoun)
Gena Rowlands (Allie Calhoun)
James Garner (Duke)
Sam Shepard (Frank Calhoun)
Starletta DuPois (Esther nővér)
Tim Ivey (Rower)
Joan Allen (Anne Hamilton)
Kevin Connolly (Fin)
Alkotók
Rendező: Nick Cassavetes
Forgatókönyvíró: Jeremy Leven
Író: Nicholas Sparks
Operatőr: Robert Fraisse
Producerek: Lynn Harris, Mark Johnson
Executive Producerek: Toby Emmerich, Avram „Butch” Kaplan
Vágó: Alan Heim
Szerelmünk lapjai kritika
Ez a rendkívül romantikus, epikusan szentimentalizált fonal igazi édesszájúságot követel meg a nézőtől, és sajnos, ragacsos édessége túl soknak bizonyult e kritikus igényes szájpadlásához. A rendező, Nick Cassavetes minden fegyvert lángba borít egy olyan stílusban és minden lehetőségét kihasználja a narratívában, így több horizontról és naplementéről készült felvételt, egy gyönyörű tavon átrepülő festői fehér libák lassított képsorait és a két fiatal szeretőt láthatjuk.
Mindez rendben is lenne, ha a Szerelmünk lapjai kifogástalanul lenne kidolgozva. Elvégre nem szeretem jobban, mint egy bűnös szeletet a hollywoodi tortából, de egyszerűen túl sok hiányosság van ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk a narratívát. Mindegyiket kiemelni a végletekig megterhelő lenne, de néhány idevágót felsorolni. A keretező eszköz, melyben egy idős úriember, aki egy fiatalkori szerelmi történetet mesél el egy szenilis idős nőnek, jelentősége túlságosan nyilvánvaló. Nem nagyon vettem meg azt a hirtelenséget, amivel McAdams karaktere beleszeret Gosling fiújába a pálya rossz oldaláról. Továbbá van egy bizarr sorozat, amely meghazudtolja a Nicholas Sparks márka teljes érzelmi részét, amikor belevágunk egy második világháborús jelenetbe, ahol Gosling legjobb barátja hirtelen meghal.
A film talán legjobb eleme a James Garner és Gena Rowlands idősek otthonában játszott szerepjátéka. Noha, mint korábban említettük, a kapcsolat csavarja meglehetősen korán nyilvánvalóvá válik, a keretezés mögött meghúzódó ötlet megnyerő, mivel szépen megkérdőjelezi a film azon tézisét, hogy megéri-e fiataljaink mámorító románca. Duke különösen kölcsönöz ennek a dialektikának olyan kecses gravitációt, amelyet a film többi, leegyszerűsített romantikája talán nem érdemel meg.