Harry Potter és az azkabani fogoly

Harry Potter és az azkabani fogoly

A film eredeti címe: Harry Potter and the Prisoner of Azkaban ( Harry Potter és az azkabani fogoly )
angol-amerikai sci-fi-kalandfilm, 141 perc, 2004

Harry Potter és az azkabani fogoly – tartalom

Harry ráveszi magát, hogy a rémes rokonainál töltsön még egy nyarat. Igyekszik nyugton maradni, de csak addig sikerül visszafogni magát, míg Marge néni meg nem érkezik. Az idős hölgy ezúttal is az idegeire megy, ezért a varázslópalánta egy gigantikus méretű lufivá változtatja. A való világban alkalmazott mágia miatt azonban Harryre büntetés vár, ezért az éjszaka közepén elmenekül otthonról. Nem jut messzire, mivl hamarosan érte jön a Kóbor Grimbusz, és a Foltozott Üst fogadóba repíti, mágiaügyi miniszter színe elé. A büntetés elmarad, és Caramel azért nem tiltotta ki az iskolából, mert egy veszélyes varázsló, Sirius Black megszökött Azkaban börtönéből, és Harryt keresi. A fiú csak a Roxfortban érezheti biztonságban magát.

Bemutató dátuma: 2004. június 10.
Forgalmazó: InterCom

Stáblista

Szereplők

Daniel Radcliffe (Harry Potter)
Rupert Grint (Ron Weasley)
Emma Watson (Hermione Granger)
Robbie Coltrane (Hagrid)
Michael Gambon (Albus Dumbledore)
Alan Rickman (Perselus Piton professzor)
Gary Oldman (Sirius Black)
David Thewlis (Lupin professzor)
Pam Ferris (Marge néni)
Geraldine Somerville (Lily Potter)
Adrian Rawlins (James Potter)
Matthew Lewis (Neville Longbottom)
Julie Christie (Madame Rosmerta)

Alkotók

Rendező: Alfonso Cuarón
Író: J.K. Rowling
Forgatókönyvíró: Steven Kloves
Díszlettervező: Stephanie McMillan
Jelmeztervező: Jany Temime
Zene: John Williams
Producer: Chris Columbus, David Heyman, Mark Radcliffe
Executive Producer: Michael Barnathan, Callum McDougall, Tanya Seghatchian
Látványtervező: Stuart Craig
Vágó: Steven Weisberg

Harry Potter és az azkabani fogoly kritika

A rendező erősen küzd azért, hogy Rowling túlzsúfolt regényének minden elemét belesűrítse egy játékfilm korlátozott futási idejébe, és menet közben elveszíti az esélyeket és a végeket. Soha nem magyarázza meg például, hogy ki az a Padfoot, Prongs és Moony, vagy hogy miért lát Harry Potter egy spektrális szarvasbikát a tavon, miközben a dementorok lecsapnak a gyilkosságra. Más kihagyások is üdvözlendőbbek, valamint az a döntés, hogy kihagyják az önmagunkra gratuláló iskolavégét.

Cuarón azonban nem korlátozza változtatásait a vágásra. Ahelyett, hogy forrásanyagát átvett, szent és érinthetetlen szövegként kezelné, szabadon hozzáteszi saját virágait. A Roxfortban most egy finom, gótikus gyaloghíd és egy hatalmas óratorony található, amelynek inga fenyegetően átlendül az iskola bejáratán – ez utóbbi a regény központi dilemmájának megoldására utal. Az évszakok váltakozását rövid képregényes díszletdarabok dramatizálják, amelyekben egy gyilkos levéldarab, a Womping Willow néven ismert.

A legfontosabb, hogy Cuarón teljesen új domborzatot hoz létre a Roxfort területén. Az első két film szinte kizárólag zárt térben játszódott, csak alkalmanként meglátogatták a kviddicspályát, Hagrid kabinját vagy a Tiltott Erdőt – ezek egyike sem létezett egyértelmű földrajzi kapcsolatban magával az iskolával. Cuarón ehelyett a Roxfortban ül egy meredek domboldalon, ahonnan egy kristálytóra nyílik kilátás, és meghívja szereplőit, hogy jöjjenek ki egy kis friss levegőre. A varázslatos háttér előtt a rendező még arra is talál időt, hogy olyan pillanatokat kínáljon, amelyek nem feltétlenül szükségesek a történetszál kiteljesedéséhez. Ezek a jelenetek – köztük két beszélgetés Harry és Lupin között, az egyik a gyaloghídon, a másik pedig a tóra néző erdőben – a nagyon szükséges haladékot kínálja Rowling dühös összeesküvéseitől.

Cuarón kapkodatlansága, hajlandósága megállni, hogy élvezze a hegyre néző kilátást vagy a két szereplő közötti beszélgetést, nyitja a filmet, és teret ad a levegőnek. Manapság ugyanis minden megfelelő technikai költségvetéssel rendelkező rendező adhat nekünk digitalizált trollokat és baziliszkuszokat, repülő autókat és animált sakkozókat. Egy filmes varázsló kell ahhoz, hogy emlékeztessen minket arra, hogy a valódi szóban nagyobb varázslat rejlik, mint bármely stúdióban. minden megfelelő technikai költségvetéssel rendelkező rendező adhat nekünk digitalizált trollokat és baziliszkuszokat, repülő autókat és animált sakkozókat. Egy filmes varázsló kell ahhoz, hogy emlékeztessen minket arra, hogy a valódi szóban nagyobb varázslat rejlik, mint bármely stúdióban. minden megfelelő technikai költségvetéssel rendelkező rendező adhat nekünk digitalizált trollokat és baziliszkuszokat, repülő autókat és animált sakkozókat. Egy filmes varázsló kell ahhoz, hogy emlékeztessen minket arra, hogy a valódi szóban nagyobb varázslat rejlik, mint bármely stúdióban.

Válasz küldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük